A dohány növény leírása:

A közönséges dohánynak nevezett Nicotiana tabacum gyökérzete mélyre hatoló főgyökér. Szára egyenes, fiatal korban puha, zöld színu, fedőszőrökkel borított. Magassága fajtától, termesztési viszonyoktól függôen 70-250 cm között változik. A levelek szórt állásúak, épszélűek. A levelek alakja változatos, számuk fajtától függôen 20-50 db/tô, felülete gyantaanyagokat és illóolajat tartalmazó mirigyszôrökkel borított. (A dohány ismert aromáját a levelekben levő gyanták és cukorjellegu anyagok adják. Ezeket növénynemesítési, pácolási és fermentálási módszerekkel lehet módosítani. A dohányfüstbe ezek mellett mintegy szárazon párolva bekerül a nikotin is.) Gyakorlati szempontból megkülönböztetik a főszáron fejlődött haszonleveleket és az oldalhajtáson képződött ún. kacsleveleket. A levelek elhelyezkedése alapján az alsó 3-4-et alj- vagy homokleveleknek, a középen lévő 9-15 db-ot derék- vagy anyaleveleknek és a felső 3-4 db-ot csúcs- vagy hegyleveleknek nevezik. Piszkosfehéres, rózsaszínes, pirosas, vagy lilás összetett bogas virágzata június végén nyílik. A virág illata egyes fajoknál visszataszító, undorító, másoknál viszont éppen ellenkezőleg. Termése (toktermés) tojás alakú magvak, amely csírázóképességét akár tíz évig is megtartja. A nikotin a dohány gyökereiben képződik, majd onnan jut a levelekbe, ahol raktározódik. A nikotintartalom legkisebb az aljlevelekben és legtöbb a hegylevelekben.A dohánylevél számos szerves és szervetlen alkotórészt tartalmaz, amelyek a dohány minőségét (íz, illat, zamat, éghetőség) jelentősen befolyásolják.

A világon hatvan vadon termő faja él. A fajok fele Dél-Amerikában, harmada Ausztráliában honos, néhány faj őshazája pedig Észak-Amerika. Két ökotípusba sorolhatók. A kislevelu vagy keleti (oriental) fajtákat kizárólag cigaretta gyártásra termesztik. Kiváló minőség, finom aroma és alacsony (0,5-1 %) nikotin tartalom jellemzi. A nagylevelű ökotípusba tartozó fajták, változó minôség és nikotin tartalom. Felhasználás szerint cigaretta-, szivar- és pipadohányfajtákra szokás osztani. Pipadohány készítésére 1-3% nikotint tartalmazó növényt használnak. Nikotinban szegényebb fajtákat "- nikotinmentes" cigaretta készítésére használják. A nikotinban gazdagabb fajtákból dohánylúgokat és tiszta nikotint állítanak elő növényvédelem céljára. Dohányipar számára a legjobb a ritka erezetű, alacsony hamutartalmú dohánylevél. Minőség szerint vannak világos és sötét cigaretta dohányok. A dohány törése a haszonlevelek technikai érettségének megfelelően július elejétől szeptember közepéig tart.
 A technikai érettség általános jelei: a levél sötétzöld színe elhalványul; a főér kivilágosodik, fényesebb lesz; a levéllemez fodrosodik gyantás tapintású, a szárról könnyen letörhető. A dohánytövön a levelek nem egyszerre érnek, hanem kifejlődésük sorrendjében övezetenként, alulról felfelé. 4-5-szöri törés szükséges . A dohány levelek törése kisgazdaságokban kézzel, nagyüzemben géppel történik.